Nos, én igen.
Erről szól ez a blogom.
Mivel a másik blogomnak pont vége lett, - eredetileg is zárt tematikával indult (netes társkeresés Hamupipőke módra), - ezért úgy gondoltam, ideje új blogot indítanom.
A téma az ölembe pottyant - ezúttal egy valódi naplót olvashattok majd a "begyó"-mról.
 |
| forrás: http://indyyogi.com/kundalini-power-gong/ |
Hogy mi is az a begyó?
Pár héttel ezelőtt a neten megismerkedtem valakivel, akivel igen hamar (két hét alatt), rendkívül őszinte és mély kapcsolatba kerültem. ( Ez a bejegyzés szól erről az ismerkedésről.)
Legalábbis azt hittem. Aztán kiderült, hogy a mélység stimmelt, de az őszinteség csak részemről volt teljes. (Erről pedig itt olvashatsz.)
A csalódásból rendkívül gyorsan regenerálódtam, ez részben (vagy teljesen) annak volt köszönhető, hogy az ismerkedő levelezés alatt olyasmi történt velem, aminek most is hatása van az életemre.
Kicsit később leírom, hogy pontosan mi történt velem, a lényeg, hogy a tudatos, mélyembe nyúló őszinteségemtől teljesen egyértelműen megéreztem egy belső erő jelenlétét. Annyira intenzív volt az érzés, hogy nem lehetett eltitkolni magam előtt, hogy valami furcsa történik bennem, konkrétan belül...
Először a nagy szerelem megtalálásával kötöttem össze - mert 18 évvel ezelőtt nagyon hasonló dolog történt velem (erről is írok majd, addig is itt találsz egy írást erről - az oldal +18-as) - de mivel a nagy szerelem elmúlt, a furcsa belső izé meg maradt, így utánanéztem, hogy mi is lehet ez bennem.
Amit a levelezés alatt éreztem, az eleinte színtiszta szexuális vágynak tűnt, de valahogy mégis érezni lehetett egyre jobban, hogy több annál.
Az egyik éjjel arra ébredtem - vagy el sem aludtam -, hogy egy nagyjából ökölnagyságú gömb fel és le liftezik a gerincem mentén egészen a gátamtól a torkomig. Forrónak éreztem, és azt vettem észre, hogy a légzésem nagyon gyors és felületes, és olyan érzésem volt, hogy ezzel szítom a lávaszerűen fortyogó gömböt.
Viszonylag gyorsan mozgott bennem, és inkább tudtam, mint éreztem, hogy forró. Mintha lázam lett volna, és hevesebben dobogott volna a szívem, de ez csak érzet volt, valójában sem a hőmérsékletem nem ment feljebb a szokásosnál, sem a szívem nem vert gyorsabban. Kicsit furcsa érzés volt, talán meg is ijedtem volna, ha nem annyira jó érzés, mint amilyen volt. Mintha egy energiagömb éppen megnyitná a csakráimat (nem tudok sokat a csakrákról, mert valahogy sosem érdekelt annyira, hogy meg is jegyezzem, amit elolvasok, de utólag így tudom a legegyszerűbben átadni, amit éreztem).
Öntudatlanul (vagy ösztönösen) lassítani és mélyíteni kezdtem a légzésemet és ettől a gömb mozgása is lelassult, megszelídült - mintha az irányításom alá került volna.
Amit tettem nem volt tudatos, de valahogy természetesnek éreztem, hogy ezt így kell csinálni.
Miután lelassult a gömb mozgása bennem, a mérete is csökkent, és egy langyos, kellemes bizsergés lett belőle. Aztán hullámokban szétterjedt a végtagjaim felé ez a zsibbadás, és mintha apró buborékok áradnának szét az összes sejtembe behatolva. Mintha egy tisztulási folyamaton ment volna át a testem minden apró része. Teljesen átmosott ez az energia.
Fokozatosan lecsendesedett bennem, és szétáradva elillant, de olyan érzés volt, mintha minden felesleges kosztól megszabadultam volna, ami a belsőmben volt.
Aztán elaludtam.
Hetek múlva, amikor rákerestem neten, hogy mi is történhetett velem, akkor találtam egy lehetséges magyarázatként a Kundalini kígyóra. Régebben olvastam már róla, a tantrás élményemmel kapcsolatban, de a memóriám annyira "remek", hogy nem jegyeztem meg.
Azért is kerestem rá, mert éreztem, hogy nem múlt el bennem ez az energialövet nyomtalanul. Mintha jóval kevésbé intenzíven, de vissza-visszakapnám.
Apró hidegrázás formájában.
Szexuális vágyként - ami ugyan a gát környékéről indul, de egyre emelkedik felfelé a köldök, majd a gyomor magasságába...
Kezdtem összekötni ezeket a testi érzeteket, energiavillanásokat egy belső erő megtalálásával.
Mindig hajlottam a misztikum felé, de soha egyik irányba sem mentem el az ezotéria területén, mert csak azt fogadom el hitelesnek önmagam számára, amit én élek át. Nem kerestem soha gurukat, útmutatókat, de mindig úgy gondoltam, hogy létezik egy olyan, láthatatlan, de érezhető erő, amit a tudomány még nem tud megmagyarázni.
Azt hiszem, a tudomány nemsokára el fog jutni oda, hogy minden ember számára egyértelmű és érthető lesz ezeknek az erőknek a jelenléte.
Ezzel a netes naplómmal egyrészt magamnak szeretném eltenni az emlékeimet, másrészt azt szeretném bemutatni, hogy én hogyan fedeztem fel, hogyan szelídítettem meg a Kundalini kígyómat, ami számomra egy olyan belső gyógyító erő felfedezése, ami segít abban, hogy a mindennapjaimat energikusabban és éberebben éljem meg.
Nem lettem más ember, nem világosodtam meg, de felfedeztem magamban valamit, ami hozzásegít ahhoz, hogy mindig elérhető legyen számomra egy kimeríthetetlennek tűnő erőforrás.
Könnyedén energiát tudok meríteni önmagamból 5-10 perces meditációval.
Ebben a naplóban fogom leírni minden héten, hogy milyen leírásokat találtam, mit találtam hasznosnak, és milyen technikákra találtam rá én, hogy minél tudatosabban irányítani tudjam ez az erőt.
Miért be-gyo? :)
Mert egy belső kígyó (de nem lehet, ékezetet használni), és azért is, mert egy belső gyógyító erő.
Köszönöm, hogy elolvastad az írásomat, és örülök, ha Velem tartasz ezen az érdekes úton! :)
Nagyon szívesen olvasnék bárki személyes tapasztalatairól, véleményéről, várom a hozzászólásokat! :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése